Foglalkoztatási formák
MUNKAJOGI ALAPISMERETEK
Foglalkoztatási formák
A munka világában többféle jogviszonyban lehet dolgozni. Nem mindegy, hogy valaki alkalmazottként, megbízással vagy vállalkozóként végez munkát, mert ezekhez eltérő jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
A vendéglátásban leggyakrabban a következő formákkal találkozhatunk.
A. Munkaviszony
A munkaviszony a leggyakoribb foglalkoztatási forma. Munkaviszony esetén két fél között jön létre jogviszony:
munkáltató ↔ munkavállaló
munkáltató= aki foglalkoztat és munkabért fizet.
munkavállaló= a munkáltató irányítása szerint végzi a munkáját, ezért munkabért kap.
Főbb jellemzői:
- írásban munkaszerződést kell kötni;
- meg kell határozni a munkakört és az alapbért;
- a munkáltató határozza meg és szervezi a munkavégzést;
- a munkavállalónak be kell tartania a munkaidőt és a munkáltató utasításait;
- a munkáltató biztosítja a munkavégzés szükséges feltételeit;
- a munkavállalót szabadság és más munkajogi jogosultságok illetik meg.
Vendéglátós példa:
Anna szakácsként dolgozik egy szálloda éttermében. Munkaszerződése van, havonta munkabért kap, beosztás szerint dolgozik, és a konyhafőnök utasításait követi.
➡️ Ez munkaviszony.
B. Megbízási jogviszony
Megbízási jogviszony esetén valakit egy meghatározott feladat ellátásával bíznak meg. A megbízott általában önállóbban végzi a feladatát, mint egy munkaviszonyban dolgozó munkavállaló.
Főbb jellemzői:
- megbízási szerződés alapján jön létre;
- általában egy meghatározott feladat elvégzésére szól;
- a megbízott nagyobb önállósággal dolgozik;
- a feladat elvégzéséért megbízási díjat kap;
- nem feltétlenül a munkáltató által meghatározott napi munkaidőben dolgozik.
Vendéglátós példa:
Egy étterem felkér egy gasztronómiai szakembert, hogy egy alkalommal tartson főzőbemutatót egy rendezvényen.
➡️ Ez lehet megbízási jogviszony.
C. Vállalkozási jogviszony
Vállalkozási jogviszony esetén a vállalkozó önállóan vállalja egy meghatározott munka, vagy eredmény elkészítését.
Főbb jellemzői:
- a vállalkozó önállóan szervezi a munkáját;
- saját felelősségére és saját kockázatára dolgozik;
- vállalkozási szerződés alapján végzi a munkát;
- a munkáért vállalkozói díjat kap;
- vállalkozóként általában számlát állít ki.
Vendéglátós példa:
Egy egyéni vállalkozó szakács vállalja egy 80 fős esküvő teljes ételkínálatának elkészítését. Ő szervezi meg a munkát, beszerzi a szükséges alapanyagokat, és a szolgáltatásról számlát állít ki.
➡️ Ez vállalkozási jogviszony.
D. Speciális foglalkoztatási jogviszonyok
Az állami és önkormányzati területen a munkaviszony mellett más, speciális foglalkoztatási jogviszonyok is léteznek.
Ilyen lehet például:
- közszolgálati jogviszony;
- közalkalmazotti jogviszony;
- köznevelési foglalkoztatotti jogviszony;
- egészségügyi szolgálati jogviszony;
- hivatásos szolgálati jogviszony.
Ezek részletes szabályai eltérnek az általános munkaviszony szabályaitól.
A szakács szakmában azonban a legtöbben munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgoznak.
Gondolkodjunk!
1. eset
Péter napi 8 órában dolgozik egy étteremben. Beosztása van, munkaruhát kap, havonta fizetést kap, és a séf utasításait követi.
Milyen jogviszonyban dolgozik?
➡️ Munkaviszonyban.
2. eset
Évát egy étterem egyetlen alkalomra felkéri, hogy tartson egy kétórás süteménykészítő workshopot.
Milyen jogviszony jöhet szóba?
➡️ Megbízási jogviszony.
3. eset
Tamás egyéni vállalkozó szakács. Egy céges rendezvény teljes cateringjét vállalja, és a munka után számlát állít ki.
Milyen jogviszonyban végzi a munkát?
➡️ Vállalkozási jogviszony.
Jegyezd meg!
Munkaviszony: alkalmazott vagy → munkabért kapsz.
Megbízás: egy feladat ellátását vállalod → megbízási díjat kapsz.
Vállalkozás: önállóan vállalsz egy eredményt vagy szolgáltatást → vállalkozói díjat kapsz és jellemzően számlázol.