5. A 20. század- A szállodaláncok kialakulása 1914-2000


A 20. században a világ két világháborút, gazdasági válságokat és gyors technológiai fejlődést élt át. A század második felére a turizmus a világ egyik legjelentősebb gazdasági ágazatává vált, a szállodaipar globális iparággá vált. A nemzetközi szállodaláncok, a tömegturizmus és a modern technológia együttesen alakították ki a ma ismert szállodai működést.

A fejlődést leginkább elősegítette:

  • a vasúti közlekedés fejlődése,
  • a személygépkocsik elterjedése,
  • a repülés fejlődése,
  • a fizetett szabadság bevezetése,
  • az életszínvonal emelkedése.

Ennek eredményeként egyre többen utaztak üzleti vagy szabadidős céllal.

A két világháború hatása

Az első és a második világháború jelentősen visszavetette a turizmust.

Sok szállodát:

  • katonai kórházzá,
  • parancsnoksággá,
  • hivatalokká,
  • menekültszállássá

alakítottak át.

A háborúk után azonban megkezdődött az újjáépítés, és a turizmus ismét gyors fejlődésnek indult.

A tömegturizmus megjelenése

Az 1950-es évektől a turizmus már nemcsak a gazdagok kiváltsága volt.

A fejlődés okai:

  • fizetett szabadság,
  • magasabb jövedelmek,
  • olcsóbb közlekedés,
  • autóhasználat elterjedése,
  • charterjáratok megjelenése.

A tengerparti üdülések és városlátogatások egyre népszerűbbé váltak.

A motelek kialakulása

Az Egyesült Államokban az autózás elterjedésével új szállástípus jelent meg: a motel.

A motel (motor + hotel):

  • közvetlenül az utak mellett épült,
  • parkoló minden szobához,
  • egyszerű szolgáltatások,
  • rövid tartózkodásra tervezték.

A motelek elsősorban autóval utazók számára készültek.

A nemzetközi szállodaláncok megjelenése

A 20. század második felében megjelentek a világ első nagy szállodaláncai.

Céljuk:

  • egységes szolgáltatási színvonal,
  • közös arculat,
  • ismert márkanév,
  • nemzetközi jelenlét.

A vendégek bárhol a világon hasonló minőségű szolgáltatásra számíthattak.

Jelentősebb szállodaláncok

Szállodalánc

Alapítás

Származási ország

Hilton

1919

Amerikai Egyesült Államok

InterContinental Hotels Group

1946

Egyesült Királyság

Marriott International

1927

Amerikai Egyesült Államok

Hyatt Hotels Corporation

1957

Amerikai Egyesült Államok

Accor

1967

Franciaország

Conrad Hilton

Conrad Hilton felismerte, hogy a vendégek minden városban ugyanazt a magas színvonalat várják el.

Újításai:

  • egységes működési szabályok,
  • márkanév használata,
  • központi irányítás,
  • dolgozók képzése,
  • egységes szolgáltatási színvonal.

Ez lett a modern szállodaláncok működésének alapja.

A számítógépek megjelenése

Az 1970-es évektől egyre több szálloda kezdett számítógépet használni.

Első alkalmazási területek:

  • foglalások kezelése,
  • számlázás,
  • vendégnyilvántartás,
  • statisztikák készítése,
  • készletkezelés.

Megjelentek az első Property Management System (PMS) rendszerek, amelyek ma is a szállodák működésének alapját jelentik.

Új szállodatípusok

A század második felében egyre több szállodatípus alakult ki. A szállodák egyre inkább a vendégek igényeihez alkalmazkodtak.

Például:

  • üzleti (Business Hotel),
  • konferenciaszálloda,
  • repülőtéri szálloda,
  • üdülőszálloda (Resort Hotel),
  • wellnessszálloda,
  • apartmanszálloda,
  • motel.

A vendégközpontú szemlélet

A verseny erősödésével a vendégek elégedettsége vált a legfontosabb célkitűzéssé.

Egyre nagyobb hangsúlyt kapott:

  • udvarias kiszolgálás,
  • gyors ügyintézés,
  • tisztaság,
  • minőség,
  • panaszkezelés,
  • vendégélmény.

Megjelent a "A vendég az első" szemlélet, amely napjainkban is meghatározó.

A korszak jelentősége

A 20. század végére kialakult a mai szállodaipar alapja.

Jellemzői:

  • nemzetközi szállodaláncok,
  • egységes minőségi követelmények,
  • professzionális szállodamenedzsment,
  • számítógépes rendszerek,
  • specializált szállodatípusok,
  • globális turizmus.

💡 Érdekesség

A 20. század második felében a nagy szállodaláncok bevezették a franchise rendszert. Ennek lényege, hogy egy szálloda használhatja egy ismert márka nevét és működési rendszerét, cserébe betartja az előírt minőségi követelményeket és díjat fizet a márkatulajdonosnak. Ez tette lehetővé, hogy ugyanazon márkanév alatt a világ számos országában azonos színvonalú szolgáltatás várja a vendégeket.

Redmneta gyakorló: